😍Nagy lelkesedéssel készülünk a @II. Cseperedők Családi Fesztiválra.
Társszervezőként öröm saját programokkal is részt venni az alkalmon.
A felnőtteket várjuk majd az Igazmondók terén felállított HMKK sátorba.
📍 A HMKK sátor részletes programja:
Július 19., péntek
⌚️16.00 Szabadtéri kiállításmegnyitó
16.00 Kájoni és a könyvtár – Csirizes papírkötés készítése ferences könyvtár módra Kádár Kincsővel. Joannes Kájoni 390 emlékévhez kapcsolódó műhelymunka I-IV. osztályos gyerekeknek. – HMKK sátor
⌚️18.00 A kultúra elkötelezettjei: az Ádám család
Vendégünk egy olyan család, akik együtt és külön-külön is mélységesen elkötelezettei a kultúrának. A kultúra szolgálata lehet családi vállalás? Egymást erősítik a tapasztalatok? Hagyomány vagy/és saját utak? – ezeket a kérdéseket járjuk körbe a HMKK sátorban.
Beszélgetőtárs: Györgypál Enikő, a Hargita Megyei Kulturális Központ munkatársa
Időpont: július 19., 18.00
Helyszín: HMKK sátor
⌚️ 21.30 Hangulatzene Ádám Julcsival
⌚️ 22.00 Filmnézés a meseteremben:
Daczó Dénes: Székely lóra, székely (2017) 67’: Lovas nemzetnek tartják a székelyt, de hogy még saját lófajtával is rendelkezett egykor – első hallásra hihetetlennek tűnik, mégis Székelyföld falvaiban ma is vannak olyan lovak, amelyek őrzik azokat a vonásokat, amelyek Hankó Béla leírásában maradtak fenn és a székely lovat jellemezték. A szintén kistermetű hucul lóval összehasonlítva, a székely ló a leírások és fényképes dokumentáció szerint elegánsabb, finomabb, „arabosabb” küllemű ló volt, melyet a székelység igavonásra és nyereg alatt egyaránt nagyon jól tudott használni – írta 2014-ben közölt tanulmányában Dr. Bodó Imre, a Mereklye Egyesület elnöke. Ez az az egyesület, amely közel egy évtizede tűzte célul a székely ló visszanemesítését. A hosszas folyamatába az egyesület igyekezett minél több gazdát, állatorvost, lóbarátot bevonni és a tenyésztetési-program mellé állítani. Filmünk ennek a folyamatnak néhány részletét próbálja bemutatni, miközben rávilágít arra, hogyan változtak az elmúlt években a lótartási szokások a Székelyföldön, hogyan szorul ki a portákról az igavonó állat és miért juthat nagyobb szerep a kistestű székely lónak. A film a lovas gazdákon keresztül a változó székely falu világát is elénk tárja, megmutatva miként járul hozzá a lótartás az ősi mesterségek, eszközök megőrzéséhez.
Daczó Katalin: A Gál Sándor ház kálváriája (2016) 26’: 1817. szeptember 21-én született Csíkszentgyörgyön Gál Sándor, az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc egyik vezéregyénisége. Születésének 200-dik évfordulója csendben, mindenféle megemlékezés nélkül telt el, s a szülőfaluban pedig, annak ellenére, hogy a 2016-ban szobrot állítottak neki, évtizedek óta a megsemmisülés felé tart a forradalmár gyerekkorának tanuja, szüleinek háza. Erről a házról, a „Van is, nincs is” épület kálváriájáról szól a filmünk, amely számos archív felvétel felhasználásával készült. A film készítését 2016-ban a székelyudvarhelyi Hagyományőrzési Forrásközpont támogatta.
Helyszín: Meseterem
Júl. 20., Szombat:
⌚️ 16.00 Cseperedős World Café: Kultúrát apától és anyatól. Inspirációs források.
⌚️ 18.00 Gál Mária: Honvédélet, fogolysors - könyvbemutató
Beszélgetőtárs: Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője
Júl. 21., Vasárnap:
⌚️ 14.00 Tóth Boglárka, Botár István és Walgraffe Denis: Fába rejtett történelem. Dendrokronológiai kutatások Erdélyben
Az Anno Domini Dendrolab laboratórium műemlékek fa elemeinek, történeti faszerkezeteinek, fa berendezési tárgyak (oltárok, táblaképek, stallumok, fa mennyezetek, padmellvédek stb.) és régészeti fa leletek keltezésével foglalkozik. A Csíkszeredában található laboratóriumot Tóth Boglárka és Botár István régészek alapították (2007-ben). Munkájukról, eredményeikről tájokozódhatnak a www.dendrolab.ro honlapon.
Helyszín: HMKK sátor
#felnőttmegőrző #HMKKsátor #CseperedőkCsaládiFesztivál #Csíkszentmárton ... See more
