Expoziția virtuală • SZABÓ Ottó • Virtuális kiállítása Kedves barátaink. Ha már nem találkozhatunk a megnyitón, virtuális kiállítással pótoljuk.
Dragi prieteni, vă invităm la un vernisaj virtual.
#kreativesinnovativ #maradjotthon #staiacasa #HargitaMegyeiKulturalisKözpont #HargitaMegyeTanacsa
S Z A B Ó O T T Ó
• ÖRÖK INKOGNITÓ •
című virtuális kiállítása
grafikus- és festőművész
Szlovákia
www.ottoszabo.eu
Szabó Ottó szabad alkotótevékenységgel, szakrális és monumentális festészettel, szobrászattal, interiér és exteriér tervezéssel, klasszikus és számítógépes grafikával, könyvillusztrációkkal, tipográfiával és nyomdai előkészítéssel, művészeti és kulturális szervezőmunkával, valamint tehetséggondozással foglalkozik.
1965. március 29-én született Rozsnyón, jelenleg Bódvavendégiben él családjával.
1983-ban érettségizett Szepsiben. 1988–1994 között a Pozsonyi Képzőművészeti Akadémia Szabad grafika szakán tanult, ahol Magister Artis titulussal végzett. Több képes riport és interjú is megjelent alkotótevékenységével és személyével kapcsolatban. 1990-től van jelen a hazai képzőművészeti életben – rendszeresen új anyaggal jelentkező, önálló kiállításokkalés csoportos tárlatokkal.
2003-ban, a Budapesti Ünnepi Könyvhétre jelent meg STÁCIÓK című könyve a Méry Ratio gondozásában, amelyhez az előszót a magyar képzőművészeti élet kiemelkedő alakja, Jankovics Marcell írta. A könyv a diósförgepatonyi keresztút nagysikerű képeit dolgozza fel és magyarázza.
Könyvillusztrációval is foglalkozik, rajzai és képei gyakran jelennek meg a hazai sajtóban.
2004 őszén a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának (SzMKT) nívódíjában részesült.
2005-ben az egyik iniciátora volt az első felvidéki művészeti portál, a háromnyelvű RovArt létrehozásának és működtetésének (www.rovart.sk), amelynek művészeti vezetője és kiadója.
2010-ben szervezőtevékenységéért Pro Cultura Hungarica díjat kapott.
2012-ben megalapította a Nemzetközi Rovás Alkotóközösséget (eNRA).
2014-ben kimagasló művészi tevékenységéért megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét.
2018-ban Szervátiusz Díjban részesült.
Jelenleg a kassai Löffler Művésztelep és a Rovás Szabadakadémia művészeti vezetője.
Alapítója a 2020-ban 26 éves Rovásnak, amely kortárs művészeti kezdeményezésekkel, kiállítás- és programszervezéssel, nemzetközi, országos és regionális-jellegű képző- és iparművészeti, kézműves és kulturális workshopokkal, alkotótáborokkal, különféle tehetséggondozó és továbbképző kurzusokkal, szimpóziumokkal, fesztiválokkal, alternatív és experimentális színjátszással, hagyományos és alternatív képzőművészeti technológiák oktatásával foglalkozik. Az általa vezetett Rovás 2015-ben Magyar Termék Nagydíjban részesült, ugyancsak 2015-ben Kassa Megye Elnökének Kölöndíjában, 2017-ben pedig Kassa Óváros Polgármesterének díjában.
Szabó Ottó csíkszeredai kiállítása elé
Szabó Ottó művészetére jellemző, hogy nem arról szólnak a képei, amely legelőször szembetűnik, nem arról, amire hirtelen odafigyel az ember. A mondanivaló mélyebben van, sokszor a háttérben, vagy az előtér és a háttér között lebeg.
Jellemző rá, hogy az érzéseit, értelmezéseit dolgozza fel, nyitott kompozícióit bármikor továbbgondolja, képeibe minden kiállítása előtt belefest, a nézőt pedig közös elmélkedésre invitálja.
Teljesen új alkotásait onnan lehet felismerni, hogy imprimatúrákként állítja ki azokat, régebbi képein már több a réteg, azáltal az öregnek nevezett festmények pedig már sokatpróbált, vastagabb festékrétegű, vonalakkal sűrűbben barázdált hátterű világok.
A kínai írásjegyekhez hasonlóan Szabó Ottó képeinek kompozíciói is két (néha több) elemből állnak: van a fonetikus elem, ami azt mutatja, hogyan olvassuk az írásjegyet és van a tényleges jelentés. A fonetikus elem nála vizuálisan olvasható, ez az, amit legelőször felfedez az ember, ez az, ami miatt a néző megáll a festménye, rajza, szobra, térinstallációja, egyszóval az alkotása előtt.
A jelentés-elem mélyebben van, a hozzávezető értelmezést sokszor egy középső, egy vonal-erezetekből álló, rajz-szerű, a művész által utaló-elemnek nevezett mező segíti. Az alkotás előtt megállított néző, amikor mindezeket felfedezi, akkor válik befogadóvá.Gyakranelőfordul, hogy egy-egy alkotás jelentés-elemét cask évek elteltével képes felfedezni az ember. Leragad a látványnál, hiszen Szabó Ottónál a fonetikus elem esztétikai értékkel is bír.
A fonetikus elem figuratív, egy szempillantás alatt képes hatást kiváltani. A művészt az olajfestés technikáján az abszolút ismerete jellemzi, a sötét színekből a világosabbak felé haladva építi fel képeit, soha sem dolgozza ki a tökéletes befejezettségig a fonetikus részkomponenseit. Ezek a néző agyában állnak össze, a részletek kidolgozásába vizuálisan bevonja a nézőt is.
A jelentéselem filozofikus elmélkedésekre hívja a befogadót, erről a tartalomról a nézőnek azonban nincs tudomása, meglétét csak sejtheti, ide már egy tényleges befogadó szükséges. A jelentés-elem egyfajta “Update” eredménye: a Heidegger-i létbevetettséget, a Kierkegaard-i örök szorongást és bűntudatot elemzi és dolgozza fel sajátosan, akik filozófiája a ma viszonyai, történései, ok és okozati összefüggései által újra aktualizálódott.
Update…, talán ez lehetne a megfelelő címe a kiállításnak. Kierkegaard és Heidegger viszont csak programok a művész belső számítógépén, ezen programok olymódon segítenek neki az észleletek és a beleérzések feldolgozásában, mint az Adobe Creative Suite segíti a formatervezők elképzeléseit.
Szabó Ottó észrevételeket és tanulságokat ír le a képzőművészet nyelvén, művészetének formanyelve a shufa tanulmányozása által alakult olyanná, amely ma csak őt jellemzi. Ez által saját stílusa let és kézjegyét azonnal felismeri már az is, aki cask nézőként egyszer-kétszer találkozott vele.
Kovács Ágnes
S Z A B Ó O T T Ó
Expoziție virtuală intitulată
• INCOGNITO ETERN •
grafician și pictor
Slovacia
www.ottoszabo.eu
Ottó Szabó este specializat în lucrări creative gratuite, pictură sacră și monumentală, sculptură, design interior și exterior, grafică clasică și computerizată, ilustrații de carte, tipografie și tipografie, organizare artistică și culturală și managementul talentelor.
Născut pe 29 martie 1965 la Rožňava, locuiește în prezent cu familia sa în Host’ovce.
În 1983 a absolvit liceul din Szepsi. Între 1988 și 1994 a studiat la Academia de Arte Plastice din Bratislava, unde a absolvit cu titlul de Magister Artis. A publicat mai multe rapoarte și interviuri imaginative despre activitatea și personalitatea sa creatoare. Este prezent în artele maghiare din Ungaria din 1990 - expune regulat materiale noi, cu expoziții solo și expoziții de grup.
În 2003, cartea sa STATIONS, publicată de Méry Ratio pentru Săptămâna festivă a cărții de la Budapesta, a fost scrisă de Marcell Jankovics, o figură proeminentă în scena de artă maghiară. Cartea procesează și explică imaginile de succes ale răscrucii Orechová Potôň.
De asemenea, se ocupă de ilustrarea cărților, desenele și imaginile sale apar adesea în presa internă.
În toamna anului 2004 i-a fost acordat premiul Societății Slovace a Artiștilor Maghiari (SZMKT).
În 2005, a fost unul dintre inițiatorii creării și funcționării primului portal de artă terestră, trilingvul RovArt (www.rovart.sk), care este directorul și editorul său artistic.
În 2010, a fost distins cu Premiul Pro Cultura Hungarica pentru organizația sa.
În 2012, a fondat Comunitatea Creativă Internațională Rovas (eNRA).
În 2014, a fost distins cu Crucea de Cavaler a Ordinului Maghiar pentru activitate artistică remarcabilă.
În 2018, a primit Premiul Servatius.
În prezent este directorul artistic al Coloniei Artiștilor Löffler din Košice și al Academiei Libere Rovás. Fondator Rovás care în 2020 împlinește 26 de ani de existență. Rovás activează în multuple domenii: inițiative de artă contemporană, organizare de expoziții și programe, artă și meserii internaționale, naționale și regionale, ateliere de artizanat și culturale, tabere de creație, diverse cursuri de dezvoltare și formare de talente, simpozioane, festivaluri, este angajat în teatru experimental, predând tehnologii tradiționale și alternative de artă plastică. Rovás, condus de Szabó, a fost distins cu Marele Premiu pentru Produs Ungaresc în 2015, precum și Premiul Președintelui al Județului Košice în 2015 și Premiul Primarului al Orașului Vechi din Košice în 2017.
Prefață pentru expoziția lui Ottó Szabó din Miercurea Ciuc
Este tipic în arta lui Otto Szabó faptul că imaginile sale nu se referă la ceea ce este cel mai izbitor la început și nici la ceea ce brusc necesită atenție. Mesajul este mai profund, adesea se află pe fundal sau plutește între prim plan și fundal.
Este tipic pentru el să-și proceseze sentimentele și interpretările, să-și reconsidere compozițiile deschise în orice moment, să intervină în tablourile sale înaintea fiecărei expoziții și să invite spectatorul la o reflecție comună.
Lucrările sale complet noi pot fi recunoscute prin expunerea lor sub formă de imprimeuri, în timp ce picturile sale mai vechi au mai multe straturi, iar picturile numite vechi sunt caracterizate prin straturi încercate, mai groase de vopsea, cu linii mai dense.
La fel ca pictogramele chinezești, compozițiile imaginilor lui Ottó Szabó constau din două (uneori mai multe) elemente: există un element fonetic care arată cum să citești personajul și există senspropriu zis. Elementul fonetic poate fi citit ca vizual, acesta este ceea ce se descoperă mai întâi, din această cauză se oprește privitorul în fața picturii, a desenulului, a statuii sau a instalației artistice, pe scurt, înainte de creația sa.
Elementul de semnificație se găsește mai profund, iar interpretarea introductivă este adesea ajutată de un câmp central, format dintr-o pînză de linii, numit element de referință al artistului. Când privitorul reușește să identifice aceste elemente și le conștientizează, din acel moment poate savura momentul artistic. Spectatorul este blocat la iamginea primară, pentru că la Ottó Szabó elementele fonetice au și valențe estetice.
Elementul fonetic este figurativ, capabil să producă un efect dintr-o privire. Artistul se caracterizează prin cunoașterea absolută a tehnicilor de pictură în ulei, își construiește imaginile de la culori închise la cele mai deschise și nu își elaborează niciodată componentele fonetice până la perfectiune. Acestea se reunesc în creierul spectatorului, implicând privitorul în elaborarea detaliilor vizuale.
Elementul de sens invită destinatarul la reflecție filozofică, privitorul însă nu este conștient de acest conținut, se presupune numai existența lui, iar acest moment artistic necesită deja impicarea obligatorie a spectatorului. Elementul raportului este rezultatul unui fel de „Update”: analizează și prelucrează predilecția lui Heidegger, anxietatea și vinovăția eternă a lui Kierkegaard, a căror filozofie a fost re-actualizată de circumstanțele, evenimentele, cauzele și cauzalitățile de astăzi.
Update ... Poate aceasta ar putea fi titlul potrivit pentru expoziție. Kierkegaard și Heidegger, pe de altă parte, sunt doar programe pe computerul intern al artistului, aceste programe îl ajută să proceseze percepții, la fel cum Adobe Creative Suite îi ajută pe designeri.
Ottó Szabó descrie observațiile și învățăturile sale în limbajul artelor plastice. Limbajul artei sale se conturează prin studiul shufei, care îl caracterizează astăzi numai pe el. Prin aceste elemente caracteristice și-a creat propriul său stil iar amprentele sale artistice sunt recunoscute instantaneu de oricine care s-a întâlnit o dată sau de două ori ca spectator cu creațiile sale.
Ágnes Kovács ... See more
Kedves barátaink. Ha már nem találkozhatunk a megnyitón, virtuális kiállítással pótoljuk.
Dragi prieteni, vă invităm la un vernisaj virtual.
#kreativesinnovativ #maradjotthon #staiacasa #HargitaMegyeiKulturalisKözpont #HargitaMegyeTanacsa
S Z A B Ó O T T Ó
• ÖRÖK INKOGNITÓ •
című virtuális kiállítása
grafikus- és festőművész
Szlovákia
www.ottoszabo.eu
Szabó Ottó szabad alkotótevékenységgel, szakrális és monumentális festészettel, szobrászattal, interiér és exteriér tervezéssel, klasszikus és számítógépes grafikával, könyvillusztrációkkal, tipográfiával és nyomdai előkészítéssel, művészeti és kulturális szervezőmunkával, valamint tehetséggondozással foglalkozik.
1965. március 29-én született Rozsnyón, jelenleg Bódvavendégiben él családjával.
1983-ban érettségizett Szepsiben. 1988–1994 között a Pozsonyi Képzőművészeti Akadémia Szabad grafika szakán tanult, ahol Magister Artis titulussal végzett. Több képes riport és interjú is megjelent alkotótevékenységével és személyével kapcsolatban. 1990-től van jelen a hazai képzőművészeti életben – rendszeresen új anyaggal jelentkező, önálló kiállításokkalés csoportos tárlatokkal.
2003-ban, a Budapesti Ünnepi Könyvhétre jelent meg STÁCIÓK című könyve a Méry Ratio gondozásában, amelyhez az előszót a magyar képzőművészeti élet kiemelkedő alakja, Jankovics Marcell írta. A könyv a diósförgepatonyi keresztút nagysikerű képeit dolgozza fel és magyarázza.
Könyvillusztrációval is foglalkozik, rajzai és képei gyakran jelennek meg a hazai sajtóban.
2004 őszén a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának (SzMKT) nívódíjában részesült.
2005-ben az egyik iniciátora volt az első felvidéki művészeti portál, a háromnyelvű RovArt létrehozásának és működtetésének (www.rovart.sk), amelynek művészeti vezetője és kiadója.
2010-ben szervezőtevékenységéért Pro Cultura Hungarica díjat kapott.
2012-ben megalapította a Nemzetközi Rovás Alkotóközösséget (eNRA).
2014-ben kimagasló művészi tevékenységéért megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét.
2018-ban Szervátiusz Díjban részesült.
Jelenleg a kassai Löffler Művésztelep és a Rovás Szabadakadémia művészeti vezetője.
Alapítója a 2020-ban 26 éves Rovásnak, amely kortárs művészeti kezdeményezésekkel, kiállítás- és programszervezéssel, nemzetközi, országos és regionális-jellegű képző- és iparművészeti, kézműves és kulturális workshopokkal, alkotótáborokkal, különféle tehetséggondozó és továbbképző kurzusokkal, szimpóziumokkal, fesztiválokkal, alternatív és experimentális színjátszással, hagyományos és alternatív képzőművészeti technológiák oktatásával foglalkozik. Az általa vezetett Rovás 2015-ben Magyar Termék Nagydíjban részesült, ugyancsak 2015-ben Kassa Megye Elnökének Kölöndíjában, 2017-ben pedig Kassa Óváros Polgármesterének díjában.
Szabó Ottó csíkszeredai kiállítása elé
Szabó Ottó művészetére jellemző, hogy nem arról szólnak a képei, amely legelőször szembetűnik, nem arról, amire hirtelen odafigyel az ember. A mondanivaló mélyebben van, sokszor a háttérben, vagy az előtér és a háttér között lebeg.
Jellemző rá, hogy az érzéseit, értelmezéseit dolgozza fel, nyitott kompozícióit bármikor továbbgondolja, képeibe minden kiállítása előtt belefest, a nézőt pedig közös elmélkedésre invitálja.
Teljesen új alkotásait onnan lehet felismerni, hogy imprimatúrákként állítja ki azokat, régebbi képein már több a réteg, azáltal az öregnek nevezett festmények pedig már sokatpróbált, vastagabb festékrétegű, vonalakkal sűrűbben barázdált hátterű világok.
A kínai írásjegyekhez hasonlóan Szabó Ottó képeinek kompozíciói is két (néha több) elemből állnak: van a fonetikus elem, ami azt mutatja, hogyan olvassuk az írásjegyet és van a tényleges jelentés. A fonetikus elem nála vizuálisan olvasható, ez az, amit legelőször felfedez az ember, ez az, ami miatt a néző megáll a festménye, rajza, szobra, térinstallációja, egyszóval az alkotása előtt.
A jelentés-elem mélyebben van, a hozzávezető értelmezést sokszor egy középső, egy vonal-erezetekből álló, rajz-szerű, a művész által utaló-elemnek nevezett mező segíti. Az alkotás előtt megállított néző, amikor mindezeket felfedezi, akkor válik befogadóvá.Gyakranelőfordul, hogy egy-egy alkotás jelentés-elemét cask évek elteltével képes felfedezni az ember. Leragad a látványnál, hiszen Szabó Ottónál a fonetikus elem esztétikai értékkel is bír.
A fonetikus elem figuratív, egy szempillantás alatt képes hatást kiváltani. A művészt az olajfestés technikáján az abszolút ismerete jellemzi, a sötét színekből a világosabbak felé haladva építi fel képeit, soha sem dolgozza ki a tökéletes befejezettségig a fonetikus részkomponenseit. Ezek a néző agyában állnak össze, a részletek kidolgozásába vizuálisan bevonja a nézőt is.
A jelentéselem filozofikus elmélkedésekre hívja a befogadót, erről a tartalomról a nézőnek azonban nincs tudomása, meglétét csak sejtheti, ide már egy tényleges befogadó szükséges. A jelentés-elem egyfajta “Update” eredménye: a Heidegger-i létbevetettséget, a Kierkegaard-i örök szorongást és bűntudatot elemzi és dolgozza fel sajátosan, akik filozófiája a ma viszonyai, történései, ok és okozati összefüggései által újra aktualizálódott.
Update…, talán ez lehetne a megfelelő címe a kiállításnak. Kierkegaard és Heidegger viszont csak programok a művész belső számítógépén, ezen programok olymódon segítenek neki az észleletek és a beleérzések feldolgozásában, mint az Adobe Creative Suite segíti a formatervezők elképzeléseit.
Szabó Ottó észrevételeket és tanulságokat ír le a képzőművészet nyelvén, művészetének formanyelve a shufa tanulmányozása által alakult olyanná, amely ma csak őt jellemzi. Ez által saját stílusa let és kézjegyét azonnal felismeri már az is, aki cask nézőként egyszer-kétszer találkozott vele.
Kovács Ágnes
S Z A B Ó O T T Ó
Expoziție virtuală intitulată
• INCOGNITO ETERN •
grafician și pictor
Slovacia
www.ottoszabo.eu
Ottó Szabó este specializat în lucrări creative gratuite, pictură sacră și monumentală, sculptură, design interior și exterior, grafică clasică și computerizată, ilustrații de carte, tipografie și tipografie, organizare artistică și culturală și managementul talentelor.
Născut pe 29 martie 1965 la Rožňava, locuiește în prezent cu familia sa în Host’ovce.
În 1983 a absolvit liceul din Szepsi. Între 1988 și 1994 a studiat la Academia de Arte Plastice din Bratislava, unde a absolvit cu titlul de Magister Artis. A publicat mai multe rapoarte și interviuri imaginative despre activitatea și personalitatea sa creatoare. Este prezent în artele maghiare din Ungaria din 1990 - expune regulat materiale noi, cu expoziții solo și expoziții de grup.
În 2003, cartea sa STATIONS, publicată de Méry Ratio pentru Săptămâna festivă a cărții de la Budapesta, a fost scrisă de Marcell Jankovics, o figură proeminentă în scena de artă maghiară. Cartea procesează și explică imaginile de succes ale răscrucii Orechová Potôň.
De asemenea, se ocupă de ilustrarea cărților, desenele și imaginile sale apar adesea în presa internă.
În toamna anului 2004 i-a fost acordat premiul Societății Slovace a Artiștilor Maghiari (SZMKT).
În 2005, a fost unul dintre inițiatorii creării și funcționării primului portal de artă terestră, trilingvul RovArt (www.rovart.sk), care este directorul și editorul său artistic.
În 2010, a fost distins cu Premiul Pro Cultura Hungarica pentru organizația sa.
În 2012, a fondat Comunitatea Creativă Internațională Rovas (eNRA).
În 2014, a fost distins cu Crucea de Cavaler a Ordinului Maghiar pentru activitate artistică remarcabilă.
În 2018, a primit Premiul Servatius.
În prezent este directorul artistic al Coloniei Artiștilor Löffler din Košice și al Academiei Libere Rovás. Fondator Rovás care în 2020 împlinește 26 de ani de existență. Rovás activează în multuple domenii: inițiative de artă contemporană, organizare de expoziții și programe, artă și meserii internaționale, naționale și regionale, ateliere de artizanat și culturale, tabere de creație, diverse cursuri de dezvoltare și formare de talente, simpozioane, festivaluri, este angajat în teatru experimental, predând tehnologii tradiționale și alternative de artă plastică. Rovás, condus de Szabó, a fost distins cu Marele Premiu pentru Produs Ungaresc în 2015, precum și Premiul Președintelui al Județului Košice în 2015 și Premiul Primarului al Orașului Vechi din Košice în 2017.
Prefață pentru expoziția lui Ottó Szabó din Miercurea Ciuc
Este tipic în arta lui Otto Szabó faptul că imaginile sale nu se referă la ceea ce este cel mai izbitor la început și nici la ceea ce brusc necesită atenție. Mesajul este mai profund, adesea se află pe fundal sau plutește între prim plan și fundal.
Este tipic pentru el să-și proceseze sentimentele și interpretările, să-și reconsidere compozițiile deschise în orice moment, să intervină în tablourile sale înaintea fiecărei expoziții și să invite spectatorul la o reflecție comună.
Lucrările sale complet noi pot fi recunoscute prin expunerea lor sub formă de imprimeuri, în timp ce picturile sale mai vechi au mai multe straturi, iar picturile numite vechi sunt caracterizate prin straturi încercate, mai groase de vopsea, cu linii mai dense.
La fel ca pictogramele chinezești, compozițiile imaginilor lui Ottó Szabó constau din două (uneori mai multe) elemente: există un element fonetic care arată cum să citești personajul și există senspropriu zis. Elementul fonetic poate fi citit ca vizual, acesta este ceea ce se descoperă mai întâi, din această cauză se oprește privitorul în fața picturii, a desenulului, a statuii sau a instalației artistice, pe scurt, înainte de creația sa.
Elementul de semnificație se găsește mai profund, iar interpretarea introductivă este adesea ajutată de un câmp central, format dintr-o pînză de linii, numit element de referință al artistului. Când privitorul reușește să identifice aceste elemente și le conștientizează, din acel moment poate savura momentul artistic. Spectatorul este blocat la iamginea primară, pentru că la Ottó Szabó elementele fonetice au și valențe estetice.
Elementul fonetic este figurativ, capabil să producă un efect dintr-o privire. Artistul se caracterizează prin cunoașterea absolută a tehnicilor de pictură în ulei, își construiește imaginile de la culori închise la cele mai deschise și nu își elaborează niciodată componentele fonetice până la perfectiune. Acestea se reunesc în creierul spectatorului, implicând privitorul în elaborarea detaliilor vizuale.
Elementul de sens invită destinatarul la reflecție filozofică, privitorul însă nu este conștient de acest conținut, se presupune numai existența lui, iar acest moment artistic necesită deja impicarea obligatorie a spectatorului. Elementul raportului este rezultatul unui fel de „Update”: analizează și prelucrează predilecția lui Heidegger, anxietatea și vinovăția eternă a lui Kierkegaard, a căror filozofie a fost re-actualizată de circumstanțele, evenimentele, cauzele și cauzalitățile de astăzi.
Update ... Poate aceasta ar putea fi titlul potrivit pentru expoziție. Kierkegaard și Heidegger, pe de altă parte, sunt doar programe pe computerul intern al artistului, aceste programe îl ajută să proceseze percepții, la fel cum Adobe Creative Suite îi ajută pe designeri.
Ottó Szabó descrie observațiile și învățăturile sale în limbajul artelor plastice. Limbajul artei sale se conturează prin studiul shufei, care îl caracterizează astăzi numai pe el. Prin aceste elemente caracteristice și-a creat propriul său stil iar amprentele sale artistice sunt recunoscute instantaneu de oricine care s-a întâlnit o dată sau de două ori ca spectator cu creațiile sale.
Ágnes Kovács ... See more
