Hargita Megyei Kulturális Központ EEA Grants

Július 2018
HKSzeCsPSzoV
1 1 1 1 1 1 1
1 1 1 1 1 1 1
1 1 1 1 1 1 1
1 1 1 1 1 1 1
1 1 1 1 1 1 1
1 1 1 1 1 1 1
bármikor

Feltöltve: 2014. március 7., péntek

Hargita megye értékeit bemutató dokumentumfilmeket vetítenek

Nyertes dokumentumfilmeket mutatnak be Csíkszeredában, a Hargita Megyei Kulturális Központ pinceklubjában március 12-től kezdődően négy héten keresztül, minden szerdán 18 órától.
A filmek Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont által 2013-ban kiírt pályázatának a győztesei. A dokumentumfilmek – amelyek a kiírás alapján a megye történelmi, néprajzi, turisztikai értékeit örökítik meg – létrejöttét összesen 40 ezer lejjel támogatta a Hargita Megye Tanácsa.

A március 12-én bemutatandó Ha nem használ, nem is árt… Hagyományos gyógynövényhasználat Udvarhelyszéken című dokumentumfilm Pakot Mónika, a Civitas Alapítvány munkatársának és Szabó Károly, a székelyudvarhelyi városi könyvtár alkalmazottjának közös munkája. A film a gyógynövényhasználatról szól. A rendezők 19 udvarhelyszéki falut kerestek fel, ahol 32 gyógynövényismerő személlyel készítettek interjút. A filmnek köszönhetően a generációk által összegyűjtött tudást tettek közkinccsé, amely a hagyományos gyógymódok megismerését, hasznosságát tárja a néző szeme elé. A film a gyógynövények gyógyító hatásának, felhasználási módjainak ismertetése mellett felhívja figyelmünket Hargita megye gazdag természeti kincseire, arra a hagyományos tudásra, amely napjainkban az egészséges életmód egyik kulcsa lehet. A filmet a 24. Mediawave „Úton” Online Nemzetközi Filmversenyének Kisebbségi filmek kategóriába a legjobb filmek közé válogatták.

Fábián Kornélia székelyudvarhelyi filmes szakember dokumentumfilmjét Az Isten háta mögött. A csíki és a gyergyói medence tanyavilága címmel március 19-én vetítik. A tanyasi ember életét, életmódját, szokásait igyekszik bemutatni, azt a tiszteletet és alázatot, amellyel környezetéhez viszonyul. A filmben ráérezhetünk az összetartozásra, a kölcsönös segítségnyújtásra, amelyek a tanyasi ember mindennapjaiban jól megfigyelhetők. Fontos része a filmnek a régi mesterségek használata, a szövés, fonás, zsindelykészítés, fafaragás, amely a tanyasi ember mindennapjainak, életének szükségszerű része.

A sorrendben a harmadik film, amelyet március 26-án mutatnak be, a Kápolnák az Úr dicséretére címet viseli, rendezője Daczó Katalin csíkszeredai televíziós szerkesztő. A film a Csíki-medence kápolnáit mutatja be, és azok a szakemberek szólalnak meg, akik behatóan foglalkoztak a kápolnák történetével. A dokumentumfilm rávilágít arra, hogy a kápolnák iránt megnőtt érdeklődést el lehet mélyíteni, ugyanakkor mi magunk is ösztönözhetjük a kutatást, hogy még többet megtudjunk történelmi örökségünkről. A film öt önálló, egyenként 8–14 perces filmből áll, és egy általános felvezetőn kívül négy kápolnát és kápolnahelyet mutat be részletesen: a hargitafürdői Szent István-kápolnát, a pásztorbükki Báthory-emléket, Kicsi-Pogány-havason a Szent László-emlékhelyet és a széphavasi Szentlélek-kápolnát.

Április 2-án Bálint Arthur székelyudvarhelyi filmes szakember munkáját, az Állatvásárt mutatják be, amely egy többszereplős szociográfiai, folyamatkövető, szituációs dokumentumfilm. Az apa a fiát alkudozni tanítja a vásárban. A fiú elég nagy ahhoz, hogy a kis póniján már túladhassanak. Az apa úgy dönt, hogy a vásár jó alkalom arra, hogy fiát az életre nevelje, és megmutassa neki, mit kell tudni egy férfinak a vásárban. Valamikor, nem túl régen, a vásári adok-veszek piaci szaknyelvét mindenki majdnem egyformán jól beszélte. Felnőttek mellett téblábolva a gyerekek már korán ellesték a vásárlási szokásokat, a vásári alkuk módját. Az állatvásárokat az eladó és a vásárló is nagy napként élte meg. A rákészülés és a hajnalban indulás esemény volt az életükben. A póni – bemutatása a szokásosnál jobban kiemelt – ugyanolyan fontos szereplője a filmnek, mint a gazdái.