Hargita Megyei Kulturális Központ EEA Grants

Február 2017
HKSzeCsPSzoV
1 1 1 1 1 1 1
1 1 1 1 1 1 1
1 1 1 1 1 1 1
1 1 1 1 1 1 1
1 1 1 1 1 1 1
1 1 1 1 1 1 1
bármikor

Felnőttképzés iránti igények Hargita megye városaiban – 2006

Ezen kutatás elsődleges célja volt feltérképezni azt, hogy szűkebb körben Csíkszeredában, tágabb körben viszont egész Hargita megyében, van–e igény úgy a munkavállalók, mint a munkaadók részéről felnőttképző programokra. Ugyanakkor a kutató, Vass Réka, nagyon fontosnak tartotta megtudni azt is, hogy milyen szakmákra, milyen képzésekre lenne igény mindkét oldal részéről.


A kutatás módszertanáról:

A kutatás során Vass Réka a kutatás alapsokaságát két részre osztotta. Következésképpen az első csoportot a munkavállalók képezték, míg a másik csoportot a munkaadók. A kutató nem csak a kutatás pillanatában regisztrált munkanélkülieket célozta meg, hanem fontosnak tartotta megkérdezni azokat is, akik már voltak munkanélküliek és esetleg alkalmuk is volt már résztvenni felnőttképző programon, ezért az alapsokaságot azok a volt vagy a kutatás pillanatában munkanélküli státusban levő személyek alkotják, akik a Hargita Megyei Munkaerő–elhelyező Ügynökségen (AJOFM) 2004 januárjától regisztrálva voltak. Gyakorlatilag a 2004, 2005-ben regisztráltak listájának a segítségével készült el a kutatás. Vass Réka a kvantitatív adatfelvételt alkalmazta, azaz a kérdőíves adatgyűjtést választotta, kérdezőbiztosok segítségével történt a lekérdezés. A mennyiségi adatgyűjtést kiegészítette a megfigyelés módszerével, valamint az interjú módszerével, amelyet a munkaadók körében szándékozott alkalmazni.

A kutatás eredményeiről:

A kutatás során kapott eredmények akár útmutatóként szolgálhatnak majd azoknak az intézményeknek, szervezeteknek, amelyek felnőttképző tanfolyamokat szeretnének indítani.

Az eredmények segítségével nagyobb sikerrel indulhatnak olyan szakképzési programok, amelyek által megszerzett tudást a résztvevők hasznosítani tudnak majd a munkaerő–piacon, azaz a munka iránti kereslet–kínálat némiképp összhangba kerülhet.

Talán az első és legfontosabb következtetésként fogalmazta meg Vass Réka, hogy Hargita megyében még van mit tenni annak érdekében, hogy minél több akkreditált felnőttképző program induljon, és hogy minél szélesebb szakmai területet lefedjenek ezek a képzések.

Azonban a felnőttképzési rendszer fejlődése, a részvételi arányok emelkedése érdekében nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a társadalom tagjainak az informálására, hogy minél jobban informáltak legyenek arról, hogy hol és milyen képzési lehetőségek vannak.

A kutató szavai szerint az is kiderült a kutatás során, hogy a lakosság részéről vannak igények képzéseken való részvételre, mert lassan az emberek rájönnek, hogy a munkaerő–piacon való tartós megmaradás egyik feltétele, hogy folyamatosan tanulni kell. A folyamatos képzések segítségével a társadalom tagjai egyre kompetensebbek lesznek és könnyebben tudnak érvényesülni a munka mezején, és nem utolsó sorban megélhetésük is jobb lesz.

További következtetésként fogalmazódott meg, hogy megfigyelhető az emberek nyitottsága az újszerű szakmák felé, főleg a fiatalabb korosztályokra jellemző ez a megállapítás, és úgy tűnik bíznak abban, hogy az EU csatlakozás után ezekkel az újszerű szakmákkal is könnyebben lehet majd érvényesülni, és hogy újabbnál újabb lehetőségek lesznek arra, hogy az életminőségük, életszínvonaluk is javuljon.

Forrás: Vass Réka: Felnőttképzés iránti igények Hargita megye városaiban (kézirat), HMKK